Szárazajtán a református templomban emlékeztek 1944. szept. 26-ára, amikor 13 magyar embert öltek meg a faluba érkező románok. Szerény emléktáblát állítottak "1944. IX. 26-i halottainként - RMDSZ" felirattal. Az istentiszteletet követően a tett színhelyén sor kerülhetett az elhunytakat megillető egyházi temetési szertartásra, amelyre akkor - és mostanáig nem volt lehetőség. /Flóra Gábor: Szárazajtai emlékezés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./
1993. június 10.
Szentivánlaborfalva hiába van közel a városhoz, mégis elszigetelt település. Az ugyancsak Uzonhoz tartozó Sepsimagyarós még elszigeteltebb, akár Lisznyó, Sepsibükszád, Újkász és így tovább. A frissen alakult Falufejlesztő Társaság hívására Sepsiszentgyörgyön összegyűltek értelmiségiek, hogy a bomló, elárvult falvak helyzetéről tanácskozzanak. Van egy siketes próbálkozás a megyében, a LAM Alapítvány. A szervezés szakaszában van a Székely Falusi Alapítvány és Csernátonban is történtek erőfeszítések. /Flóra Gábor: Törpefalvak magánya. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./
1993. június 23.
A háromszéki RMDSZ szervezet tisztújító közgyűlést tartott, Gazda Józsefet, a kovásznai városi szervezet vezetőjét választották meg elnöknek. /Flóra Gábor: Gazdára lelt egy üres szék. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./
1993. július 16.
Csernáton tájmúzeumában július elsején nyílt meg a faragótábor, tájékoztatott Haszmann József. Egymás után érkeznek az érdeklődők, Magyarországról is. /Flóra Gábor: Mi újság Csernáton tájmúzeumában? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./
1993. augusztus 28.
Catherine Lalumiére, az ET főtitkára Brassóba látogatott és hangsúlyozta, hogy Brassó megye kisebbségeinek helyzetéről kíván tájékozódni. Madaras Lázár képviselő kifejtette, a megye kisebbségeinek helyzete ellentmondásosan alakult. Vannak előrelépések, de visszalépések is. Pozitívum, hogy magyar iskolát sikerült szervezni, hogy a helyi rádió és tévé magyar nyelvű műsort is sugároz. Viszont minden területen csökkent a kinevezett magyar vezetők száma, ugyancsak csökkent a szakképzett magyar tanárok létszáma, a brassói Áprily Lajos Gimnáziumot épületét három év elteltével még mindig nem birtokolja teljes egészében. A Nagy-Románia Párt még a meglevő kisszámú magyar vezetőt is el akarja távolítani. A román hatalom visszautasítja az RMDSZ-szel való közvetlen tárgyalást, ehelyett továbbra is a kormánykoalíció nacionalista pártjainak magyarellenes nyomása érvényesül. /Előrelépés és visszalépés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./ Catherine Lalumiére, az ET főtitkára aug. 28-án Székelyföldre látogatott romániai látogatásának befejezéseképpen. Sepsiszentgyörgyön találkozott a prefektúra képviselőivel /ezen a megbeszélésen csak a helyi románok voltak jelen/, Albert Álmos polgármester pedig francia nyelvű levelet nyújtott át neki, melyben a hatalom kisebbségpolitikájának kettősségére hívta fel a figyelmet. Orbán Árpád megyei tanácselnök az itteni lakosság gondjairól szólt. /Flóra Gábor: Képmutatás nélkül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./ Kedvező változásokat tapasztalt Romániában, jelentette ki Lalumiére a repülőtéren. /Új Magyarország, aug. 30./
1993. szeptember 9.
Feszült légkörben ülésezett szept. 3-án Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ Háromszék megyei küldötteinek tanácsa. Az RMDSZ memoranduma miatti támadások és a televízió szította Háromszék-ellenes hangulatkeltés sürgetővé tette az RMDSZ álláspontjának kidolgozását és a tiltakozás megfogalmazását. A háromszéki RMDSZ javasolja, hogy az RMDSZ lépjen ki a Kisebbségi Tanácsból, továbbá az RMDZ tegyen közzé állásfoglalást az Európa Tanács jogi bizottságában elfogadott, Románia felvételét illető javaslattal kapcsolatban. Kérik a televízió Háromszék-ellenes műsorainak megvitatását. A megyei RMDSZ ezzel kapcsolatban tiltakozást juttat el a televízióhoz. A neptuni vitával kapcsolatban szétosztották a Romániai Magyar Szó ezzel kapcsolatos cikkeit. Végül úgy döntöttek, hogy a megyei küldöttek szabad kezet kaptak álláspontjuk kialakításában. /Flóra Gábor: Bölcsesség fénymásolatokon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./
1996. május 9.
A napokban vették számba a három éve alakult, Király Károly vezetésével jól működő sepsiszentgyörgyi Székely Faluért Alapítvány munkáját. Ennek 1994-ben ikertestvére is született Amerikában /Foundation Székely Faluért Alapítvány, Gorest Hills/, melyet kivándoroltak, Háromszékből elszármazottak hoztak létre. Az alapítvány nem kapott állami támogatást, célja az önerős, önsegélyező falumodell létrehozása. Alapítói és legfőbb támogatói között van a Szántó Barrington Edward és Anikó házaspár. Az amerikai alapítvány sok traktort vásárolt székely falvaknak. /Flóra Gábor: Ezer nap hozadéka. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./
1997. január 9.
Illyefalván folyamatosan történik a gazdaképzés, a LAM Alapítvány jóvoltából, azonban egy alapítvány nem birkózhat meg a szakképzéssel, ezt a szaktárcának kellene felvállalnia. PHARE-program támogatással már felkészítettek egy szakember-csoportot, megyénként három-négy embert, azonban a pénz elfogyott, a képzés leállt. A gazdáknak szükségük lenne információkra, dönteni kellene arról, hogy mit termeljenek, mit igényel a piac, milyen támogatást nyújt az állam, szaklapok és szakkönyvek kellenének. /Flóra Gábor: Illyefalva fényes ablakai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./
1997. április 10.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület /Kovászna/ idén nyolcadszor egyhetes rendezvénysorozattal ünnepli névadója születésnapját. A legrangosabb események ápr. 4-5-én voltak, a színhely Kovászna és Csomakőrös. Az ünnepélyes megnyitón /nov. 4./ Csomakőrös központjában, Kőrösi Csoma Sándor mellszobránál többek között Csetri Elek akadémikus és Kelemen Hunor mondott beszédet. Ezután a vendéglátó iskola s hat már líceum tanulói olvasták fel, jórészt iskolatörténeti dolgozataikat A tudományos ülésszakon /Tudományosság régi erdélyi iskoláinkban/ tizenhárman tartottak előadást, hárman elküldték előadásuk szövegét. Az ülésszak keretében most először kiosztott Kőrösi Csoma Sándor-emlékplakettet Csetri Elek kapta. Jelen volt a testvérváros, Nagykanizsa küldöttsége. Gazda József és csapata rendezte ünnepségsorozat túlnő helyi szinten, összmagyar viszonylatban is figyelemre méltó. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./ Képzőművészeti kiállítás gazdagította az ünnepséget, közel húsz együttes lépett fel, köztük magyarországiak is. Jelen volt Tempfli József püspök, az ünnepi beszédet Csetri Elek mondta. /Flóra Gábor: Hódolat hűséggel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./
1997. május 8.
Ősztől nagy valószínűséggel beindulhat Sepsiszentgyörgyön a főiskolai oktatás, a Transilvania Business School cégvezetői (manageri) profillal és egyelőre 25 hallgatóval, tájékoztatott Flóra Gábor. A Tanügyminisztérium beleegyezését adta a főiskola működtetésére. Az oktatás nyelve román, ez ellenkezést szült. Szó volt bankszakember képzés indításáról is, de az nem nyerte el az illetékesek tetszését. Szeretnék, ha a Bukarestben működő hungarológia szak is otthonra lelhetne Sepsiszentgyörgyön. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./
1998. február 19.
Sepsiszentgyörgyön felerősödött az utóbbi időben a magyarok kiszorítása a gazdasági vezetői posztokból. A túlnyomórészt állami tulajdonú gazdasági egységek élére nem magyarokat neveznek ki. Fél kézzel meg lehet számlálni a megyeszékhelyen a magyar vezetőket. Erre az RMDSZ-nek is figyelni kellene. /Flóra Gábor: Peremre szorulva? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./
1998. április 24.
Kovásznán és Csomakõrösön kilencedik alkalommal rendezték meg a Kõrösi Csoma Napokat. Dr. Bárdi László Kelet-szakértõ, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem professzora a Magyarok Világszövetsége képviseletében volt jelen. Elmondta, hogy az MVSZ 1999-et Kõrösi Csoma Sándor-évnek nyilvánította, a megemlékezések központja a szülõföld lesz. Április 19-én dr. Hegedûs Lóránt református püspök hirdetett igét. Az idei év gazdag programját is a Kõrösi Csoma Sándor Közmûvelõdési Egyesület állította össze. /Flóra Gábor: Lélekben kiegyenesedve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./ Kõrösi Csoma Napokat idén ápr. 16-tól 22-ig tartottak. A programban szerepelt diákkerekasztal, Csoma képzõmûvészeti kiállítás, tudományos ülésszak /ápr. 18-án, témája: a(z erdélyi) magyar tudományosság külföldi mûhelyei/, diákszínpadok fellépései, voltak hangversenyek, fellépett a Háromszék Állami Népi Együttes is. /A Kõrösi Csoma Napok' 98 programja. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 7./
1998. május 8.
Flóra Gábor arról tájékoztatott, hogy ősztől nagy valószínűséggel beindulhat Sepsiszentgyörgyön a főiskolai oktatás. A Tanügyminisztérium beleegyezését adta a főiskola működtetésére. Õsszel beindulhat a Transilvania Business School cégvezetői (menedzseri) profillal és egyelőre 25 hallgatóval. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./
1998. június 10.
Megtartották a Kézdivásárhelyi Napokat. A három nap programja gazdag volt, nehéz is összefoglalni, hiszen volt szavaló-vetélkedő, politikai kabaré, kórusok, néptánc- és népzene csoportok léptek fel, nem maradt ki a diszkó, a rock-buli, a kiállítás és a lovasparádé sem. Jún. 6-án báró Wesselényi Miklós nevét vette fel a város könyvtára, Szigethy István polgármester felavatta Vetró András Wesselényi-domborművét. Átnyújtották a város idei Pro Urbe-díjait. A kitüntettek: Incze László muzeológus és Holler Erzsébet nyugdíjas tanárnő. /Flóra Gábor: Kézdivásárhelyi Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./
1998. október 14.
Okt. 8-9-én tartották meg a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban a Pax Romana tanulmányi találkozóját. Az előadók között volt Máthé-Tóth Miklós, Tomka Miklós /Erdélyi tények, kilátások, kelet-európai összehasonlítások/, András Imre a csíkszeredai KAM által készített Az egyház a társadalom szemszögéből című áttekintését elemezte, Birtók József a Szilágyi N. Sándorral készített előadásában a kisebbség, nemzetiség és felekezet kérdését vizsgálta a számok tükrében. Szilágyi Gyöngyi és Flóra Gábor a romániai egyházak társadalmi szerepét és a felekezeti oktatás távlatait taglalta. /Pax Romana találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./
1999. április 14.
Ápr. 7-11-e között rendezték meg Csomakőrösön a Kőrösi Csoma Sándor Napokat, az 1989-es fordulat óta tizedszer. Ennek keretében számos hazai és külföldi kutató vett részt a Kőrösi Csoma Sándor és a magyarság török /ázsiai/ eredete című kétnapos tudományos ülésszakon. Gazda József, az emlékező napok és kiállítások lelkes szervezője minden évben meghirdet egy témát és arra érkeznek a művészek alkotásai. /Bodor János: Csoma és kapocs. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 20./ Ápr. 11-én tartották a Kőrösi Csoma Sándor Napok zárórendezvényét. Dr. Csiha Kálmán református püspök hirdetett igét, majd Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének alelnöke hivatalosan megnyitotta a VMSZ által meghirdetett Kőrösi Csoma Sándor emlékévet. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a szülőföld iránti elkötelezettségről beszélt. A Kőrösi Csoma Sándor Napok felemelő pillanata volt egy hatvanöt évvel ezelőtt született terv megvalósulása, a Kőrösi Csoma Sándor Emlékház ünnepélyes felavatása. Az 1991-es alapkő-letételen is jelen volt Csiha Kálmán, aki most megáldotta az épületet. /Flóra Gábor: Emlékházat avattak Csomakőrösön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./
1999. május 27.
A veszprémi egyetem professzorai jártak Sepsiszentgyörgyön. A testvérkapcsolatokat ápoló egyetem jeles előadói pécsi és budapesti (Janus Pannonius, illetve Közép-európai Egyetem) kartársaikkal együtt érkeztek Háromszékre. A látogatás célja a sepsiszentgyörgyi főiskolai tagozat oktató tevékenységének támogatása volt. A vendégek ezúttal is értékes könyveket, kurzusokat, videokazettákat hoztak, ugyanakkor intenzív kurzusok során ismeretanyagot adtak át Olyan ismereteket, amelyek a hazai főiskolai programban még nem nyertek hangsúlyt (európai integráció, közpénzügy, de üzleti stimulációs játékot is lepergettek). A háromszéki önkormányzat vezetői, Orbán Árpáddal az élen a veszprémi egyetemmel együttműködési szerződést kötöttek. Most dr. Gaál Zoltán veszprémi egyetemi rektor és professzor társai, dr. Kovács Zoltán, dr. Ködmön István, dr. Szabó Lajos előadásait hallgathatták az első- és másodéves főiskolások, Pécsről dr. Bélyácz Iván, Budapestről dr. Török Ádám professzorok előadásai bővítették a témakört és az ismeretanyagot. A veszprémiek fontosnak tartják a sepsiszentgyörgyi főiskolai tagozatok támogatását, hogy a fiatalok szülőföldjükön, itthon tanulhassanak. Ez még távlati kitörési lehetőség. Ami már a nyáron megvalósul, az a diákcsere. A vakáció során tíz veszprémi hallgató végez környezetvédelmi tanulmányt Kovászna és Bálványos övezetében, Sepsiszentgyörgyről szintén tíz diák Veszprémben "praktizál". A megyei önkormányzat és a veszprémi egyetem közös pályázatot nyújtott be külföldi támogatás megszerzésére. /Flóra Gábor: Vendégtanárok Háromszéken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./
1999. május 29.
Iskolaalapítókra emlékeztek Sepsiszentgyörgyön a Mikes Kelemen Líceum tanárai és diákjai, korábbi végzettjei, abból az alkalomból, hogy 125 éve nyitotta meg kapuit Sepsiszentgyörgy felső leányiskolája. Az ünnepi megnyitó színhelye a belvárosi református templom volt, Pap Sándor lelkész adott hálát az Úrnak. Utána Pál Ferenc iskolaigazgató felvázolta a 125 éves iskola történetét, nevelési törekvéseit. Kötő József államtitkár az anyanyelvű oktatás intézményi kiteljesedésének személyiség-nemesítő szándékairól beszélt, a szakminiszter üzenetét Kerestély Irma főtanfelügyelő tolmácsolta. Emlék-kopjafát avattak az iskola udvarán. Sor került tudományos ülésszakra, testvériskolák igazgatói találkozására, iskolai kórusok fellépésére, iskolai színházak bemutatkozására és az eseményre időzített hagyományos Széchenyi-bálra. /Flóra Gábor: Mikes-napok üzenete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./
1999. június 5.
Jún. 4-én Kézdivásárhelyen mutatták be Iochom István: Kísért a múlt a Székelyföldön (Az úgynevezett Agache-ügy története) című tényfeltáró- oknyomozó riporter krónikává terebélyesedett kötetét. Az 1989-es események forradalmi légkörében elkövetett rendőrlincselést változtatták később etnikai összetűzéssé. A kiadvány Tamás Sándor parlamenti képviselő és Kocsis Károly kiadásában, illetve szerkesztésében látott napvilágot.- A Legfelső Törvényszék éppen a könyvbemutató napjára tűzte ki, fellebbezés nyomán, az Agache-per tárgyalását. /Flóra Gábor: Agache-ügy tényközelből. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./
1999. június 21.
Márton Árpád képviselő Sepsiszentgyörgyön tartott sajtóértekezletén a Háromszéken is felerősödött magyarellenes hangulatkeltést az országszerte felszított gyűlöletkeltő mesterkedésekkel hozta összefüggésbe. Egybecsengnek a szólamok Emil Constantinescu elnök marosvásárhelyi álláspontja kapcsán is. A kétnyelvű településtáblák senkit sem "károsítanak", de eligazítanak, fölösleges a festékfecsérlés! Márton Árpád, az övezet parlamenti képviselője, a háromszéki területi RMDSZ elnöke kiemelte: a 47 állami fennhatóságú intézmény, gazdasági egység, hivatal vezetője közül mindössze 17 magyar nemzetiségű (a prefektus is román). A román ellenzéki pártok helyi fiókjainak egymást érő sajtóértekezletein "etnikai tisztogatásról", a román nyelvű média jogfosztásáról beszélnek. Többek között annak kapcsán, hogy a polgárőrségtől elbocsátottak öt román etnikumú személyt, ahol azonban az alkalmazottak több mint 35 százalékát így is a többségi nemzethez tartozók képviselik. A rendőrség, csendőrség, vagy a titkosrendőrség /SRI/ állományában a magyar nemzetiségű közösséghez tartozók részaránya öt százalék körüli, a parancsnokokról nem is beszélve. /Flóra Gábor: Különben minden csendes. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./
1999. július 24.
Különszám kiadásával emlékezett a Székely Hírmondó /Kézdivásárhely/ arra, hogy 150 évvel ezelőtt jelent meg az akkori Székely Hírmondó első száma, Háromszék első sajtókiadványa. Bem tábornok tábori nyomdagépet ajándékozott Kézdivásárhelynek, ezen készült az akkori újság. Az emlékszám ezer, számozott példányban jelent meg. /Flóra Gábor: 150 éves Háromszék első sajtókiadványa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./
1999. július 24.
Júl. 19-től egész nap sugároz műsort Sepsiszentgyörgyön a Mix rádió, magyar nyelven külön hullámhosszon. /(Flóra Gábor): Mix-éter egész nap, magyarul is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./
1999. július 26.
Nyolcadszor rendezték meg Háromszéken a hagyományos fúvóstalálkozót, amelyet a húsz évvel ezelőtt újjáalakult rétyi fúvósegyüttes köszöntése jegyében szerveztek meg. A találkozó júl. 24-én a határon túlról érkező tótkomlósi és szentesi, valamint az uzoni marzsorettes felvonulással kezdődött a városközpontban, majd a 48-as szabadságharc emlékműve előtt hangversennyel folytatódott. Júl. 25-én a rétyi felvonulást követően a Nyír színpadán került sor a tulajdonképpeni fúvóstalálkozóra. Felléptek a szentesi, tótkomlósi, uzoni, barátosi együttesek, a korondi Pro Muzica és természetesen az ünnepelt házigazda, az egykori karnagyuk, Kováts András nevét viselő, ma Kelemen Antal vezényelte fúvószenekar és a helyi általános iskola ifjú zenészei is; valamennyien részesei voltak a festői környezetben tartott fúvóstalálkozónak. /(Flóra Gábor): Fúvóstalálkozó nyolcadszor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./
1999. augusztus 2.
Martonyi János magyar külügyminiszter júl. 30-i háromszéki látogatásán a megyei önkormányzat vezetője, Orbán Árpád tanácselnök, Márton Árpád háromszéki RMDSZ-elnök, képviselő, Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester, a prefektúra felelős vezetői fogadták a vendéget, aki Markó Béla szövetségi elnökkel érkezett Sepsiszentgyörgyre. Szívélyes találkozó zajlott le a megyei könyvtár Gábor Áron termében meghívottakkal és a sajtó munkatársaival. Martonyi választ adott a megye magyar lakosságát foglalkoztató kérdésekre: a magyar egyetem, a lehetséges autonómiák, a magyarországi munkavállalás, a kettős állampolgárság, az egyházi javak, a román közvélemény felé szóló eredményes kommunikáció sorra szóba kerültek. A helyi Selektronik Televízió egyenes adásban közvetítette a magyar külügyminiszter bevezetőjét: a magyar külpolitika érdeke, hogy mindenki ott maradhasson egyénileg és közösségként is magyarnak, ahol született. /(Flóra Gábor): Önbizalomra ösztönzött a magyar külügyminiszter. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./
1999. október 14.
Napvilágot látott Király Károly /Nyílt kártyákkal II. - Az önrendelkezés útja, Duplex Könyvkiadó, Pécs, 1999/ visszaemlékezéseinek második kötete. A könyvben lenyűgözően sok dokumentum szerepel. A kötetben napvilágot látott dokumentumok, újságcikkek és levelezések, szövetségi állásfoglalások és kongresszusi határozatok a hozzáfűzött vélemények is, elengedhetetlen forrásanyagait képezik majd - Domokos Géza visszaemlékezéseihez hasonlóan - azok számára, akik megírják a magyar nemzeti közösség századvégi történetét. /Flóra Gábor: "Az idő hosszú távon nekünk dolgozik" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./
1999. december 3.
December elsejétől Buzsi András ezredes a kézdivásárhelyi rendőrség parancsnoka. Eddig a megye öt városa rendőrségének mindegyikét román etnikumú parancsnok vezette. /(Flóra Gábor): Ezredes a kézdivásárhelyi rendőrség élén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./ Buzsi András ezredes eddig a megyei rendőrségen dolgozott. Elődje, Palade Eugen saját kérésére vált meg eddigi tisztségétől. Buzsi András az 1989-es változások óta Kézdivásárhely ötödik rendőrfőnöke. 1989. december 22-e után két-három hétig Benkő András ny. ezredes, majd az ugyancsak rövid időre kinevezett Tüzesi Kolumbán Sándor irányította a rendőrségi munkát. Lévai László Attila 1990. január közepétől 1995 májusáig volt rendőrfőnök, majd májustól november 15-ig Stoleru Ionic, Palade pedig 1995. novemberétől mostanáig volt Kézdivásárhely rendőrfőnöke. /Új rendőrfőnök Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 2./
1999. december 8.
Dec. 6-án megérkezett Sepsiszentgyörgy város vezetőinek a kormány határozata: a Lábasházat a Keleti Kárpátok Múzeumának adományozta. Ez a döntés a lakosság többségét mélyen sértette. A határozatot annak ellenére hozták, hogy a Lábasházra a megyei tanács és a városi tanács egyaránt tulajdonosként jelentette be igényét. /Flóra Gábor): Döbbenetet keltett kormánydöntés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./
1999. december 9.
Megjelent az erdélyi magyar nyelvű agrárkönyvkiadás új szakkönyve Jakab Sámuel tollából: Talaj és környezet /Trisedes Press Könyvkiadó, Sepsiszentgyörgy, 1999/. /Flóra Gábor: Gazdák könyve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./
1999. december 13.
Dec. 11-én Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban köszöntötték Egyed Ákost, hetvenedik születésnapja alkalmából. Albert Álmos polgármestere köszöntötte Egyed Ákost, majd Háromszék becses kitüntetését: a Kultúra Szabadságáért díjat adta át az akadémikusnak Jánó Mihály, a megyei művelődési felügyelőség vezetője. Az ünnepelt érdemeit Cserey Zoltán történész méltatta. /(Flóra Gábor): Szülőföld és jeles fia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./
1999. december 29.
Megjelent Domokos Ernő: Menedzsment tegnap, ma, holnap, Management yesterday, today, tomorrow /Erdélyi Tankönyvtanács, Kolozsvár, 1999/ című kétnyelvű munkája. Dr. Domokos Ernő történész kollégája mellett Háromszék talán legtermékenyebb szakmunkaszerzője /ez a tizennegyedik szakkönyve/. Ez a könyv az egyetemi, főiskolai kurzus ismérveit követi, a vállalkozásba fogottak százezreit segítheti a korszerű, a mai menedzsment elméleti és gyakorlati alapismérveinek elsajátításában. Dr. Domokos Ernő a Sepsiszentgyörgyön immár három éve létrehozott, a Babes-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett menedzsment karának igazgatója. Elmondta, hogy a sepsiszentgyörgyi menedzsment kar eddig egyedüli főiskola, ahol magyar nyelven sajátíthatók el a menedzsmentismereteket. Könyvtáruk - elsősorban a Veszprémi Egyetem támogatásának köszönhetően - értékes. - Dr. Domokos Ernő következő munkája közös kötet lesz. A brüsszeli EU illetékes bizottsága Romániából őt jelölte abba a munkaközösségbe, amely Nemzetközi Kutatási Projekt elkészítését kapta feladatul. Magyar, lengyel, szlovén, szlovák, német és svéd kollégáikkal fogják a keleti zóna piacgazdasági és versenypolitikai törekvéseit értékelniük. - Azt tervezik, hogy a sepsiszentgyörgyi kart bankszakember-neveléssel gazdagítják. /Flóra Gábor: Brüsszel Sepsiszentgyörgyre is figyel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./
